A magyar nyelv és a családi kapcsolatok olyan szorosan fonódnak össze, hogy néha még a leggyakorlottabb családfa-rajzolók is elvesztik a fonalat. Egy esküvő, keresztelő vagy temetés után szinte törvényszerű, hogy valaki megpróbálja kibogozni: ki kinek a rokona, sógora, unokatestvére vagy ángyomának az ura. És innen indul az igazi káosz.
Most megpróbáljuk jókedvvel, anekdotákkal és egy kis nyelvi ízlelgetéssel kibogozni, hogy mit is jelent például az, hogy „ángyom sógora” – és közben felfedezni a magyar rokoni kifejezések gazdagságát.
Az ángyom – ki is ő tulajdonképpen?
Az ángyom szó egy régies, kedves kifejezés a nagynénire. Pontosabban a szülők testvérének a feleségére.
Tehát ha van egy nagybátyád, és neki van felesége, akkor ő az ángyod.
- Apád bátyjának vagy öccsének a felesége: ángyod.
- Anyád bátyjának vagy öccsének a felesége: szintén ángyod.
Ez az a rokoni alak, akire falun még gyakran rászóltak: „Köszönjél csak szépen az ángyodnak!”
És ki a sógor?
A sógor fogalmát egyszerű meghatározni, de a gyakorlatban mégis hamar bonyolódik.
- A testvéred férje a sógorod.
- A testvéred felesége a sógornőd.
- A házastársad testvére is sógor vagy sógornő.
És innen jön a rengeteg kacifántos kombináció: sógor sógora, sógor sógornője, sőt sógor sógornőjének a férje.
Tehát: ki az ángyom sógora nekem?
Vegyük sorra logikusan, de közben mosolyogva:
- Az ángyom a nagybátyám felesége.
- Az ángyom sógora az ángyom férjének a testvére.
- Az ángyom férje a nagybátyám, tehát az ő testvére vagy szintén nagybácsim, vagy az apám/anyám.
- Ha az apámról vagy anyámról van szó, akkor ugye teljesen más irányt vesz a történet.
És itt jön a csavar: az ángyod sógora tulajdonképpen vagy a saját szülőd, vagy egy másik nagybácsid. Vagyis rokon az biztos, csak a pontos meghatározásnál előkerülhet a családi vita és a „te ezt rosszul mondod” típusú párbeszéd.
Rokoni kapcsolatok – amikor mindenki magyarázza
A magyar családokban ritka, hogy valaki elsőre tökéletesen eligazodjon a rokoni hálózatban. A tipikus vasárnapi ebéd dialógusa:
– Ez az ángyom sógora.
– Az ki?
– Hát a bátyámuram testvérének a fia!
– Ja, akkor nagybácsi!
– Nem, mert csak násági rokon.
– Akkor inkább komámuram!
– Hagyjuk, együnk inkább!
És valóban: néha egyszerűbb egy szelet bejglivel lezárni a vitát.
A családfa mindig kalandos
Akár tudatosan használjuk, akár csak tréfálkozva, a magyar rokonsági elnevezések színesítik a nyelvet és az életünket. Az ángyom sógora lehet nagybácsi, lehet szülő, lehet egyszerűen csak „a rokon, akit a lakodalomban láttam utoljára”.
És ha legközelebb valaki ezt mondja: „Ő az ángyom sógora!”, ne próbáld azonnal megfejteni. Inkább tölts magadnak egy pohár bort, és mondd: „Akkor üdv a családban!”
